Održana radionica o upravljanju vlažnim staništima u Vojvodini
U saradnji sa Programom Ujedinjenih nacija za razvoj (UNDP Serbia), Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije je 15. maja, u Kulturnoj stanici Eđšeg u Novom Sadu, organizovalo radionicu na temu „Upravljanje vlažnim staništima u Vojvodini“ u sklopu projekta GRASSLANDBIRDS (HUSRB/23S/12/043), uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA program Mađarska-Srbija.
Na ovoj radionici imali smo priliku da čujemo predstavnike/ce PMF Novi Sad, JP Palić Ludaš, JP Vojvodinašume, Društva za zaštitu životne sredine „Okanj“, Ustanove „Rezervati prirode“ Zrenjanin i Udruženja sportskih ribolovaca „Deliblatsko Jezero“ koji su podelili primere dobre prakse, kako se upravlja vlažnim staništima i koje su to aktivne mere zaštite koje se primenjuju u Vojvodini. Govorilo se i o izazovima i rešenjima koja pomažu u zaštiti vlažnih staništa.
U okviru prvog dela radionice govorilo se na temu ekosistemskog značaja vlažnih staništa kao i o aktivnim merama zaštite koje se primenjuju od strane upravljača protiv sukcesivnih promena na ovakvim staništima poput zarastanja vlažnih staništa i zadržavanja vode radi što uspešnijeg gnežđenja ptica. Osim za ptice, zadržavanje vode na slatinama, vlažnim livadama i drugim sličnim vlažnim staništima u okolnostima ekstremnih klimatskih promena vrlo je važno i iz ugla stočarstva. Usled visokih prolećnih temperatura i izostanka padavina, trava na pašnjacima i livadama postaje suva i prestaje sa rastom. Ovo pravi problem upravo stočarima kojima životinje veliki deo vremena tokom godine provode na pašnjaku.
Drugi deo radionice je bio organizovan u vidu panel diskusije na temu „Izazovi i rešenja u upravljanju vlažnim staništima“ u kojoj su svi upravljači kao i predstavnici institucija i nevladinog sektora aktivno učestvovali. Teme koje su bile najinteresantnije u ovom delu radionice su bile projekti i izvori finansiranja u upravljanju i restauraciji vlažnih staništa kao i administrativne poteškoće koje često koče ovakve aktivnosti. Takođe, jedna od tema koja se pokrenula odnosila se na kanalsku mrežu koja je napravljena osamdesetih godina prošlog veka, a koja je danas, usled klimatskih promena i smanjenja količina padavina, vrlo štetna.
Ovom prilikom uspeli smo da okupimo sve relevantne aktere u Srbiji koji se bave zaštitom prirode uključujući Ministarstvo zaštite životne sredine, JVP Vode Vojvodine, Pokrajinski zavod za zaštitu prirode i upravljače zaštićenih područja i predstavnike lokalnih samouprava.
Ova objava je organizovana uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA Mađarska-Srbija program. Za sadržaj ove objave je odgovorno isključivo Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije i sadržaj ovog dokumenta ne odražava zvanično mišljenje Evropske unije i/ili Upravljačkog tela Programa.
Workshop on wetland management in Vojvodina
In cooperation with the United Nations Development Program (UNDP Serbia), the Bird Protection and Study Society of Serbia organized a workshop on „Management of wetland habitats in Vojvodina“ on 15th May, at the Eđšeg Cultural Station in Novi Sad, as part of the GRASSLANDBIRDS project (HUSRB/23S/12/043), with the financial support of the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia programme.
At this workshop, we had the opportunity to hear the representatives of Faculty of Sciences University of Novi Sad, „Palić Ludaš“ Public Enterprises, „Vojvodinašume“ Public Enterprises, Society for Environmental Protection „Okanj“, Institution „Rezervati Prirode“ Zrenjanin and Association of Sport Fishermen „Deliblatsko Jezero“ who shared examples of good practice, how wetlands are managed and what are the active protection measures applied in Vojvodina. Challenges and solutions that help protect wetland habitats were also discussed.
In the first part of the workshop, the theme of the ecosystem importance of wetlands was discussed, as well as the active protection measures applied by managers against successive changes in such habitats, such as the overgrowth of wetlands and water retention for the most successful nesting of birds. Apart from birds, retaining water in salt marshes, meadows and other similar habitats in circumstances of extreme climate change is also very important from the point of view of animal husbandry. Due to high spring temperatures and lack of precipitation, the grass on the pastures and meadows becomes dry and stops growing. This creates a problem for livestock farmers, whose animals spend a large part of the year on pasture.
The second part of the workshop was organized in the form of a panel discussion on the topic „Challenges and solutions in the management of wetlands“ in which all managers as well as representatives of institutions and the non-governmental sector actively participated. The topics that were most interesting in this part of the workshop included projects and sources of financing for the management and restoration of wetlands, as well as the administrative difficulties that often hinder such activities. Additionally, one of the topics that was raised related to the canal network that was built in the eighties of the last century, which today, due to climate change and the decrease in rainfall, is very harmful.
On this occasion, we managed to gather all the relevant actors in Serbia who deal with nature protection, including the Ministry of Environmental Protection, Public Water Enterprises „Vode Vojvodine“, the Institute for Nature Conservation of Vojvodina Province and managers of protected areas and representatives of local municipalities.
This publication has been produced with the financial support of the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia programme. The content of the publication is the sole responsibility of BPSSS and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority of the Programme.
A Vajdaság vizes élőhelyeinek kezeléséről tartottunk műhelymunkát
Az ENSZ Fejlesztési Programjával (UNDP Szerbia) együttműködve a Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület május 15.-én műhelymunkát szervezett a „Vajdaság vizes élőhelyeinek kezeléséről” az újvidéki Egység Kulturális Állomáson a GRASSLANDBIRDS projekt (HUSRB/23S/12/043) keretében, amely az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által.
Ezen a műhelymunkán lehetőségünk volt meghallgatni az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karának, a Palics-Ludas Közvállalat, a Vojvodinašume Közvállalat, az Okany Környezetvédelmi Egyesület, a nagybecskereki „Rezervati Prirode“ Intézet és a Deliblatsko Jezero Sporthorgász Egyesület képviselőit, akik bevált gyakorlatokat mutattak be. Emellett bemutatták a vizes élőhelyek kezelésének módjait és a Vajdaságban alkalmazott aktív védelmi intézkedéseket. A vizes élőhelyek védelmét segítő kihívásokat és megoldásokat is lehetőségük volt megvitatni.
A műhelymunka első részében a vizes élőhelyek ökoszisztémájának jelentőségének vitatták meg, valamint a kezelők által alkalmazott aktív védekezési intézkedések kerültek terítékre az ilyen élőhelyek egymást követő változásai ellen, mint például a vizes élőhelyek túlburjánzása és a vízvisszatartás a madarak sikeresebb fészkelődése érdekében. A madarakon kívül az állattenyésztés szempontjából is nagyon fontos a víz visszatartása a sós mocsarakban, réteken és más hasonló élőhelyeken a szélsőséges éghajlatváltozás körülményei miatt. A magas tavaszi hőmérséklet és a csapadékhiány miatt a legelőkön és réteken a fű kiszárad. Ez problémát okoz az állattenyésztőknek, akiknek az állatai az év nagy részét legelőn töltik.
A műhelymunka második részét egy kerekasztal-beszélgetés formájában szervezték meg a „Kihívások és megoldások a vizes élőhelyek kezelésében” témában, amelyen minden kezelő, valamint intézmények és a nem kormányzati szektor képviselői aktívan részt vettek. A műhelymunka ezen részében a legérdekesebb témák a vizes élőhelyek kezelésének és helyreállításának projektjei és finanszírozási forrásai, valamint az ilyen tevékenységeket gyakran akadályozó adminisztratív nehézségek voltak. Emellett az egyik felvetett téma a múlt század nyolcvanas éveiben épített csatornahálózattal volt, amely ma a klímaváltozás és a csapadékmennyiség csökkenése miatt nagyon káros.
Ez alkalommal sikerült összehívnunk Szerbia összes természetvédelemmel foglalkozó szereplőjét, beleértve a Környezetvédelmi Minisztériumot, a „Vode Vojvodine” vízműveket, a Vajdaság Tartomány Természetvédelmi Intézetét, valamint a természetvédelmi területek kezelőit és a helyi önkormányzatok képviselőit is.
Ez a közlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A közlemény tartalmáért teljes mértékben (a) Szerbiai madárvédelmi és madártani egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.