Od ruba nestanka do nove nade – sve više orlova krstaša leti nebom!
Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije (DZPPS) sa zadovoljstvom obaveštava javnost o povećanju broja parova kritično ugroženih orlova krstaša i najuspešnijoj gnezdećoj sezoni od 2017. godine kada se počelo sa intenzivnim radom na njihovom oporavku. Ove godine, u sklopu projekta GRASSLANDBIRDS (HUSRB/23S/12/043), uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA program Mađarska-Srbija DZPPS je zabeležilo 19 parova od kojih se 10 uspešno gnezdilo i odnegovalo 14 mladunaca, a dva mlada krstaša su nedavno prstenovana i obeležena uređajima za satelitsko praćenje.
Sezona potrage za gnezdima krstaša počinje već krajem februara, pre nego što drveće olista. Ornitolozi, saradnici i volonteri DZPPS-a obilaze stotine kvadratnih kilometara u Vojvodini kako bi proverili aktivnost ovih ptica na gnezdećim teritorijama iz prethodnih godina, ali i kako bi pronašli nove.
Na radost ornitologa, ovaj zadatak je svake godine sve zahtevniji. Populacija orlova krstaša raste, pa je tako ove godine zabeleženo 19 gnezdećih parova. Širi se i gnezdilišni prostor, najjužnije se ove godine jedan par gnezdio kod Belog Blata (Zrenjanin), a posle 70 godina krstaši se uspešno gnezde i u Bačkoj, u okolini Subotice.
„Polako se ostvaruje ono što želimo i na čemu smo radili od 2017. kada je u Srbiji postojao samo jedan par ove vrste koja se nalazi i na našem nacionalom grbu. Situacija je u sada drastično drugačija, sve su veće šanse da narednoj generaciji ostavimo oporavljenu populaciju krstaša, a ne još jednu iščezlu vrstu“, istične Milan Ružić, izvršni direktor DZPPS-a.
Svaku gnezdeću teritoriju krstaša ornitolozi obiđu najmanje tri puta u toku gnezdeće sezone: jednom kada se pronađe, zatim nakon nekog vremena da bi se ustanovile aktivnosti oko izgradnje gnezda i treći put da bi se proverilo da li i koliko ima mladunaca. Pojedina gnezda se obiđu i četvrti put prilikom obeležavanja mladunaca.
Ove godine dva mladunca su obeležena metalnim i plastičnim prstenovima i uređajima za satelitsko praćenje. Na teritoriji Subotice obeležen je Feliks, prvi krstaš koji će poleteti u Bačkoj posle 70 godina, a u blizini opštine Sečanj obeležen je Duda. Nabavku i postavljanje satelitskih odašiljača finansijski je omogućila kompanija GDI Solutions doo iz Beograda. Oba mladunca su u odličnoj fizičkoj kondiciji i očekuje se da će početi da šalju podatke o svom kretanju kada budu poleteli iz gnezda, 10-ak dana nakon obeležavanja.
„Pomoću satelitskih odašiljača postavljanih prethodnih godina pratimo ukupno 7 orlova krstaša. Ne samo da smo u mogućnosti da im pomognemo ukoliko vidimo da su u problemu, već se i naše znanje o ovim grabljivicama uvećalo i došli smo do iznenađujućih saznanja o njihovim životnim navikama“, pojašnjava Ružić.
Suprotno dosadašnjim uverenjima, ispostavlja se da su gnezdeći parovi tolerantni prema mladim jedinkama svoje vrste koje se zadržavaju u njihovoj blizini, iako inače progone druge ptice grabljivice sa svojih teritorija jer ih smatraju uljezima i konkurentima za plen. Mladim krstašima, koji lutaju prvih nekoliko godina života, prisustvo gnezdećeg para na nekoj teritoriji pokazuje da tu ima dovoljno hrane.
Neki od parova ove godine su otkriveni upravo zahvaljujući satelitskom praćenju mladih jedinki. Podaci su pokazivali da se duže zadržavaju na određenoj lokaciji, a po obilasku terena je ustanovljeno da se tu nalazi i gnezdeći par.
Iako broj parova kontinuirano raste, iz DZPPS upozoravaju da i dalje postoje brojni faktori ugrožavanja ove strogo zaštićene vrste. Na teritoriji gotovo cele Vojvodine postoji nedostatak starog drveća dovoljno čvrstog da bi krstaši gradili gnezda na njemu. Pored toga i ono postojeće je već ugroženo usled klimatskih promena koje su na terenu očigledne: stabla se suše, jaki vetrovi lako obaraju drveće, ruše gnezda ili izbacuju mladunce.
Veliki problem i dalje predstavlja stradanje ptica od strujnog udara ili sudara sa dalekovodima, što je ovog proleća usmrtilo i krstaša Vladu koji je obeležen prošle godine. Zbog toga je od najveće važnosti izolovanje i obezbeđivanje dalekovoda u blizini gnezdećih teritorija, ali i dalji rad na sprečavanju i kažnjavanju trovanja od kojeg najviše stradaju upravo grabljivice.
Ova objava je organizovana uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA Mađarska-
Srbija program. Za sadržaj ove objave je odgovorno isključivo Društvo za zaštitu i proučavanje ptica
Srbije i sadržaj ovog dokumenta ne odražava zvanično mišljenje Evropske unije i/ili Upravljačkog tela
Programa.
From the Brink of Extinction to New Hope: More Imperial Eagles Are Soaring the Skies!
The Bird Protection and Study Society of Serbia (BPSSS) is pleased to inform the public about the increase in the number of pairs of the critically endangered Eastern Imperial Eagle and the most successful breeding season since 2017, when intensive efforts for their recovery began. This year, as part of the GRASSLANDBIRDS project (HUSRB/23S/12/043), and with financial support from the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia program, BPSSS recorded 19 eagle pairs, 10 of which successfully bred and raised 14 chicks. Two of the young eagles have recently been ringed and equipped with satellite tracking devices.
The search for eagle nests begins as early as late February, before the trees leaf out. Ornithologists, collaborators, and BPSSS volunteers cover hundreds of square kilometers in Vojvodina to check on known breeding territories and discover new ones.
To the delight of ornithologists, this task becomes more demanding every year. The population of Imperial Eagles is growing — this year 19 breeding pairs were documented. Their nesting range is also expanding: one pair nested this year near Belo Blato (Zrenjanin), and for the first time in 70 years, Imperial Eagles have successfully bred in Bačka, near Subotica.
„We are slowly realizing what we’ve been striving for since 2017, when only a single breeding pair of this species remained in Serbia — a species that also appears on our national coat of arms. The situation is now drastically different. There is a growing chance that we’ll leave a recovered eagle population to future generations instead of yet another extinct species,“ says Milan Ružić, Executive Director of BPSSS.
Every eagle breeding territory is visited at least three times during the nesting season: once when located, a second time to assess nesting activity, and a third time to confirm whether chicks have hatched and how many. Some nests are visited a fourth time for chick marking.
This year, two chicks were marked with metal and plastic rings and equipped with satellite transmitters. On the territory of Subotica, one chick was named Feliks — the first Imperial Eagle to fly in Bačka in 70 years. Near the municipality of Sečanj, another chick named Duda was marked. The purchase and installation of the satellite transmitters were financially supported by GDI Solutions LLC from Belgrade. Both chicks are in excellent physical condition and are expected to begin transmitting location data about 10 days after fledging.
“Thanks to satellite transmitters installed in previous years, we are currently tracking a total of seven Imperial Eagles,” Ružić explains. “Not only can we intervene if we notice they’re in danger, but our understanding of these majestic birds has significantly improved. We’ve discovered surprising insights into their behavior.”
Contrary to earlier beliefs, it turns out that breeding pairs are tolerant toward young eagles lingering nearby — even though they usually chase away other birds of prey, seen as intruders and competitors for food. For young eagles that roam in their first few years of life, the presence of a breeding pair signals that there’s sufficient food in the area.
Some of the breeding pairs discovered this year were identified thanks to satellite data from young birds. The data showed prolonged presence in certain locations, prompting on-the-ground investigations that confirmed active nesting sites.
Despite the increasing number of pairs, BPSSS warns that the species remains threatened by numerous factors. Across much of Vojvodina, there is a lack of old, sturdy trees suitable for nesting. Existing trees are further endangered by climate change: trees are drying out, and strong winds easily topple them, destroying nests or displacing chicks.
A major ongoing threat is electrocution and collisions with power lines — a danger that claimed the life of Vlada, an eagle tagged last year. That’s why isolating and securing power lines near nesting areas is crucial, along with continued efforts to prevent and punish poisoning, which particularly affects birds of prey.
This publication was created with the financial support of the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia Program. The content of this publication is the sole responsibility of the Bird Protection and Study Society of Serbia and does not necessarily reflect the views of the European Union and/or the Program’s Managing Authority.
A kihalás széléről az új remény felé: egyre több parlagi sas repül az égen!
A Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület (DZPPS) örömmel tájékoztatja a nyilvánosságot hogy a fokozottan védett parlagi sasok számának növekedéséről, valamint a 2017 óta eltelt időszak legsikeresebb fészkelési szezonjáról, amikor is intenzíven keztünk dolgozni e fajok védelmén. Idén a DZPPS a GRASSLANDBIRDS projekt (HUSRB/23S/12/043) keretében, amely az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által, 19 párt regisztrált, amelyek közül 10 sikeresen fészkelt és 14 fiókát nevelt fel, két fiatal parlagi sast pedig a fém és színes gyűrű műholdas nyomkövetővel is elláttak.
A parlagi sasok fészkeinek keresési szezonja már február végén, a fák lombosodása előtt megkezdődik. A DZPPS ornitológusai, munkatársai és önkéntesei Vajdaság több száz négyzetkilométeres területét látogatják meg, hogy ellenőrizzék e madarakat a korábbi évek fészkelőhelyein, de hogy újakat is felderítsenek.
Az ornitológusok örömére ez a feladat évről évre egyre nagyobb kihívást jelent. A parlagi sasok populációja egyre növekszik, így idén 19 fészkelő párt regisztráltak. A fészkelőterület is bővül, így idén a legdélebbi fészkelőpárt Erzsébetlak környékén (Nagybecskerek) regisztrálták, de 70 év után Bácskában, Szabadka környékén is sikeresen fészkelt egy pár.
„Lassan látjuk az pozitív eredményét a munkánknak amin 2017 óta dolgozunk, amikor ebből a fajból csak egyetlen pár fészketl Szerbiában, amely a nemzeti címerünkön is szerepel. A helyzet most teljesen más, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a parlagi sas egy teljesen stabil populációját hagyjuk a következő generációra, és nem egy újabb kihalt fajt” – mondta Milan Ružić, a DZPPS igazgatója.
Minden parlagi sas fészket legalább háromszor ellenőriznek le az ornitológusok a fészkelési időszakban: először amikor megtalálják, majd egy idő után a fészeképítés ellenőrzése miatt, harmadszor pedig a fiókák számát ellenőrizik le. Egyes fészket negyedszer is meglátogatnak, amikor a fiókákat megjelölik.
Idén két fióka lett megjelölve fém és műanyag gyűrűkkel, valamint műholdas nyomkövető eszközzel is. Szabadka területén Felix nevet viselő parlagi sas fióka, az első amely 70 év után ismét ki fog repülni a fészekből. A másik fióka, Duda, Torontálszécsány község területén fészkelő parlagi sas pár fészkéből fog kirepülni. A műholdas jeladók beszerzését és telepítését a belgrádi GDI Solutions doo cég tette lehetővé anyagilag. Mindkét fióka kiváló fizikai állapotban van, és várhatóan a jelölés után körülbelül 10 nappal fognak kirepülni a fészkeikből és adatokat fognak küldeni.
„A korábbi években telepített műholdas jeladók segítségével összesen 7 parlagi sast követünk. Nemcsak segíteni tudunk nekik, ha látjuk, hogy bajban vannak, hanem e sasokról szerzett tudásunk is bővült, és meglepő információkra tettünk szert életmódjukról” – magyarázza Ružić.
A korábbi elképzeléssel ellentétben kiderült, hogy a fészkelő párok toleránsak a fiatal egyedekkel szemben, amelyek a közelükben maradnak. Egyébként más ragadozó madarakat elűznek területükről, mert betolakodónak tekintik őket. A fiatal parlagi sasok számára, amelyek életük első néhány évében vándorolnak, egy fészkelő pár jelenléte egy adott területen azt jelzi, hogy ott elegendő táplálék van.
Az idei évben néhány parlagi sas párt, fiatal egyedek műholdas követésének köszönhetően fedeztek fel. Az adatok azt mutatták, hogy a fiatal egyedek hosszabb ideig maradnak egy adott területen és a terep felderítése után megállapították, hogy ott fészkelő pár is van.
Bár a párok száma folyamatosan növekszik, a Szerbiai Madárvédelmi és Madártani Egyesület munkatársai figyelmeztetnek, hogy még mindig számos tényező veszélyezteti ezt a szigorúan védett fajt. Vajdaság szinte teljes területén hiányoznak az öreg, erős fák, amelyekre a keresztesvirágúak fészket építhetnének. Ráadásul a meglévő fákat már most veszélyeztetik a terepen is látható éghajlati változások: a fák kiszáradnak, az erős szél könnyen kidönti a fákat, elpusztítja a fészkeket vagy kiesnek a fiókák.
Továbbra is nagy problémát jelent a madarak áramütés vagy elektromos vezetékekkel való ütközés miatti pusztulása, amely idén tavasszal a tavaly megjelölt Vlada parlagi sas fióka pusztulását is okozta. Ezért rendkívül fontos a fészkelőterületek közelében lévő elektromos vezetékek biztosítása, valamint a mérgezések megelőzésére és büntetésére irányuló további munka, amelyektől a ragadozó madarak leginkább pusztulnak el.
Ez a közlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A közlemény tartalmáért teljes mértékben (a) Szerbiai madárvédelmi és madártani egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.