Razmena znanja i iskustava sa kolegama iz Mađarske u sklopu Grasslandbirds projekta
Društvo za zaštitu i proučavanje ptica Srbije i Mađarsko društvo za zaštitu ptica i prirode (MME/BirdLife Hungary) u sklopu projekta prekogranične saradnje „Očuvanje ptica panonskih slatina kroz edukaciju i uključivanje volontera (HUSRB/23S/12/043)” organizovali su 20. januara zajednički terenski dan u severnoj Bačkoj radi razmene znanja i iskustava vezano za Međunarodni zimski popis ptica vodenih staništa i Panonski popis orlova.
Zimski popis ptica je jedna od najstarijih aktivnosti praćenja brojnosti ptica na svetu čiji počeci datiraju od 1966. godine. Svrha ovog cenzusa je utvrđivanje populacija vodenih ptica koje se tokom zime često okupljaju u velika jata, a koje je inače teško proceniti tokom njihove gnezdeće sezone. Na sličan način se od 2018. godine sprovodi i Panonski popis orlova gde se tokom januara u saradnji sa brojnim volonterima i članovima u nekoliko susednih zemalja obilaze staništa značajna za ptice grabljivice u zimskom periodu.
Kako se oba popisa sprovode tokom januara, predstavnici oba udruženja iskoristili su hladne januarske dane da u toku ove posete obiđu nekoliko lokacija u Bačkoj i prebroje ptice. Obiđeni su drvoredi i veće grupe drveća u oranicama između Bečeja i Bačke Topole gde je zabeleženo 6 vrsta ptica grabljivica među kojima je najbrojniji bio mišar sa čak 58 jedinki. Takođe, zabeležena je mlada jedinka orla krstaša kao i jedinka orla belorepana. Pored toga, imali smo prilike da posmatramo i druge interesantne vrste ptica kao što su poljske eje, eje močvarice i vetruške.
Kako su vlažna i močvarna staništa u fokusu ovog projekta, članovi oba društva iskoristili su priliku da obiđu nekoliko ovakvih staništa u Bačkoj koja predstavljaju važna mesta za zimovanje brojnih vodenih ptica u Srbiji. Ptice vodenih staništa brojane su na akumulacionom jezeru Svetićevo gde je najbrojnija vrsta bila patka gluvara. Pored ove česte vrste patke, posmatrane su i patke zviždare, krdže, patke njorke, liske kao i barske kokice.
Saznanja do kojih se dolazi kroz ovakva istraživanja koriste se za praćenje dinamike populacija, procenu potrebe zaštite lovnih vrsta na međunarodnom nivou, procenu značaja vodenih staništa za očuvanje biološke raznolikosti kao i za praćenje promena u staništima izazvanih klimatskim promenama ili delovanjem antropogenih faktora.
Tokom poslednjih nekoliko decenija usled promena u poljoprivrednoj praksi beležimo nagli pad brojnosti ključnih vrsta u ovom periodu godine na određenim lokacijama. Intenziviranje poljoprivrede dovelo je i do ukrupnjavanja parcela, neadekvatnog korišćenja rodenticida ili korišćenja neselektivnih rodenticida, degradacije vetrozaštitnih pojaseva, drvoreda i većih grupa drveća kao i do degradacije vlažnih livada i slatina preoravanjem ili pretvaranjem istih u deponije. Takođe, usled klimatskih promena kao i narušenog hidrološkog režima i primene neadekvatnih konzervacionih mera ova područja sve češće bivaju bez vode u ovom periodu godine. Zaključili smo da rešenja za ove sve izraženije probleme vidimo u edukaciji lokalnog stanovništva o važnosti ovih tipova staništa kao i u primeni adekvatnih agroekoloških mera, zatim u razmeni znanja i iskustava sa upravljačima zaštićenih područja i državnim institucijama koje se bave zaštitom prirode i upravljanjem vodenim područjima.
Ova objava je organizovana uz finansijsku podršku Evropske unije kroz Interreg VI-A IPA program Mađarska-Srbija. Za sadržaj ovog objave je odgovoran iskljčivo DZPPS i sadržaj ovog dokumenta ne odražava zvanično mišljenje Evropske unije i/ili Upravljačkog tela Programa.
Another occasion to exchange knowledge and experiences with colleagues from MME as part of the Grasslandbirds project
The Bird Protection and Study Society of Serbia (BPSSS) and the Hungarian Ornithological and Nature Conservation Society (MME) are organized a joint field day on 20th January in northern Bačka for the purpose of exchanging knowledge and experiences regarding to the International Waterbird Census and the Pannonian eagle census in the Hungary-Serbia border region as part of the Interreg project “Conservation of the Avifauna of Pannonian Salt Steppes through Environmental Education and Volunteering” (HUSRB/23S/12/043).
The International Waterbird Census is one of the oldest bird monitoring activities in the world, which started in 1966. The purpose of this census is to determine the populations of waterfowl that often gather in large flocks during the winter, and which are otherwise difficult to assess during their breeding season. In a similar way, since 2018, the Pannonian eagle census has been carried out during January, in cooperation with volunteers and members in several neighboring countries, when they visited the important habitats for birds of prey in the winter period.
As both censuses are conducted during January, representatives of both societies took advantage of the cold January days to visit several locations in Bačka and count birds during this visit. They visited many rows of trees and larger groups of trees in arable fields between Bečej and Bačka Topola, where 6 species of birds of prey were recorded, among which the buzzard was the most numerous with as many as 58 individuals. Also, a young individual of the eastern imperial eagle and an individual of the white-tailed eagle were recorded. In addition, we had the opportunity to observe other interesting species of birds such as hen harriers, marsh harriers and common kestrels.
As humid and swampy habitats are the focus of this project, members of both societies took the opportunity to visit several such habitats in Bačka, which are important for birds during the winter period in Serbia. The waterfowl birds were counted at the Svetićevo Lake, where the most numerous species was the mallard. In addition to this common species of duck we also observed the eurasian wigeon, eurasian teal, ferruginous duck, eurasian coot and common moorhen.
The knowledge gained through such research is used to monitor population dynamics, assess the need to protect hunting species at the international level, assess the importance of water habitats for the conservation of biological diversity and monitor changes in habitats caused by climate change or anthropogenic factors.
Over the last few decades, due to changes in agricultural practices, we have seen a sharp decline in the number of key species at this time of the year in certain locations. The intensification of agriculture has led to merger of plots, inadequate use of rodenticides or use of non-selective rodenticides, degradation of windbreaks, rows of trees and larger groups of trees, as well as degradation of meadows and swamps by plowing or turning them into landfills. Also, due to climate changes as well as the disturbed hydrological regime and the application of inadequate conservation measures, these areas are more and more often without water during this period of the year. We concluded that we see solutions to these increasingly pronounced problems in the education of the local population about the importance of these types of habitats as well as in the application of adequate agroecological measures and in the exchange of knowledge and experience with managers of protected areas and government institutions dealing with nature protection and water management.
This publication has been produced with the financial assistance of the European Union through the Interreg VI-A IPA Hungary-Serbia programme. The content of the publication is the sole responsibility of BPSSS and can under no circumstances be regarded as reflecting the position of the European Union and/or the Managing Authority of the Programme
Újabb alkalom, hogy a Grasslandbirds projekt keretében tudást és tapasztalatokat cseréljünk az MME kollégáival
A Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület (BPSSS) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) „A Pannon szikes gyepek madárvilágának megőrzése környezeti nevelés és önkéntes munka segítségével (HUSRB/23S/12/043)” elnevezésű Interreg pályázat keretében közös terepnapot szerveztek január 20.-án Észak-Bácskán a télközepi Nemzetközi Vízimadár Monitoring és a Sasszinkronnál kapcsolatban.
A Nemzetközi VízimadárMonitoringa világ egyik legrégebbi madármegfigyelési tevékenysége, amely 1966-ban indult. Ennek a monitoringnak az a célja, hogy meghatározza a télen gyakran nagy számban gyülekező madarakfajok számát, amelyek egyébként nehezen számlálhatóak a költési időszakban. Hasonló módon, 2018 óta január folyamán több környező ország önkénteseivel együttműködve zajlik a Pannon sasszinkron is, amikor a ragadozómadarak számára fontos telelőhelyeket keresünk fel.
Mivel mindkét monitoring januárban van, mindkét egyesület képviselői kihasználták a hideg januári napokat, hogy több bácskai helyszínt körbejárjonak és e-közben felmérjék a madarak számát. Óbecse és Bácska Topolya közötti szántókat, nagyobb fasorokat és facsoportokat kerestek fel, amely során 6 ragadozómadárfajt jegyeztek fel, amelyek között a legnagyobb számban az egerészölyv volt, 58 egyedével. Egy fiatal parlagisast és egy rétisast is megfigyeltek. Emellett, lehetőségünk volt további érdekes madárfajok megfigyelésére is, mint a kékes rétihéja, barna rétihéja és a vörös vércse.
Mivel a projekt fokuszában a szikes és mocsaras élőhelyek vannak, mindkét társaság tagjai megragadták a lehetőséget, hogy felkeressenek több ilyen bácskai élőhelyet, amelyek fontosak a madarak számára a téli időszakban Szerbiában. A vízimadarak a Szvetityévói tónál lettek felmérve, ahol a tőkés réce volt a leggyakoribb faj. Ezen a gyakori récefajon kívül lehetőségünk volt megfigyelni még fütyülő récét, csörgő récét, cigányrécét, szárcsát és vízityúkot is.
Az ilyen kutatások során megszerzett tapasztalatok felhasználásra kerülnek a populációdinamika nyomon követésénél, a vadászó fajok nemzetközi szintű védelmének felmérésénél, valamint a klímaváltozás vagy antropogén tényezők okozta élőhelyek változásainak nyomon követésénél.
Az elmúlt néhány évtizedben a mezőgazdasági gyakorlatok változása miatt egyes élőhelyeken az év ezen időszakában a kulcsfontosságú fajok egyedszámának csökkenése figyelhető meg. A mezőgazdaság intenzívebbé vállása a parcellák összevonásához, a rágcsálóirtó szerek nem megfelelő vagy nem szelektív szerek használatához, fasorok és nagyobb facsoportok eltünéséhez, valamint szikes és mocsaras élőhelyek degradációjához is vezetett. Az élőhelyekből szántóföldek és szeméttelepek lettek. Emellett az éghajlatváltozás, a megváltozott hidrológiai rendszer és a nem megfelelő természetvédelmi intézkedések végrehajtása miatt ezek a területek egyre inkább víz nélkül maradnak az év ezen időszakában. Arra a következtetésre jutottunk, hogy ezekre a problémákra a megoldás első sorban a helyi lakosság ezen élőhelytípusok fontosságára való felvilágosításában, a megfelelő agroökológiai intézkedésekben, valamint a védett területek kezelőivel és természetvédelemmel és vízgazdálkodással foglalkozó állami intézménykkel való tudás- és tapasztalatcserében rejlik.
Ez a közlemény az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg a Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia együttműködési program által. A közlemény tartalmáért teljes mértékben (a) Szerbiai madárvédelmi és madártani egyesület vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy a programot Irányító Hatóságnak állásfoglalását tükröző tartalomnak.